Jelbeszéd | |
Egyveleg: 1964, Rohan az idő, Valaki kell, hogy szeressen, Valahol egy lány | |
Még itt vagyok | |
A szebb jövő | |
Volt egy jó napom | |
Nekem az ég | |
Ki nevet a végén | |
Levél a távolból | |
Mama, kérlek | |
Üzenet az égből | |
Dum-duli-dú | |
Hajszálak | |
Város felett | |
Hópelyhek | |
Ahogy állnak a csillagok | |
Ég és föld között | |
Kertész leszek | |
Előszó (részletek) | |
. | Jöjj kedvesem |
Ha én rózsa volnék | |
Miért hagytuk, hogy így legyen |
Képek
A heviz.hu beszámolója a koncertről:
"Az énekesnő – ahogyan azt a koncert címében is jelezte – valóban életművéből adott válogatást a közönségnek. Válogatást, méghozzá nem akármilyet! Azok, akik vele együtt, az ő dalain nőttek föl, és azok is, akik szüleik által ismerhették meg számait, minden percét, minden sorát, minden ütemét élvezték az előadáson elhangzott daloknak.
A régi-régi slágerek, mint a Távolból írok, kedvesem, vagy a Valahol egy lány, ugyanúgy sikert arattak, mint az új, vagy újabb számok (Ég és föld között), vagy épp a Karinthy-, József Attila-, Kányádi Sándor versek feldolgozásai.
A koncert megható pillanata volt, amikor egy kisfiú virágcsokrot adott át a művésznőnek a Kertész leszek dalt követően, és szívet melengető volt látni, ahogyan a Koncz Zsuzsa-dalokon felnőtt párok, házastársak egymás kezét szorongatták a Mama, kérlek, vagy a Rohan az idő elhangzása alatt, s felemelő érzés volt, amikor a közönség együtt énekelte a Ha én rózsa volnék című dalt, megilletődötten, csöndesen, a múlt emlékein elmélázva.
Fantasztikus hangulat, felemelő érzések – ez volt Koncz Zsuzsa életmű koncertje Hévízen. S hiába énekelte Koncz Zsuzsa, hogy „rohan az idő”…. felette mintha az a bizonyos idő megállt volna. Csodálatos, tiszta hang, fiatalos, lendületes mozgás, karakteres, máig gyönyörű arc… s olyan, különleges tehetség, mely mostanáig párját ritkítja hazánkban. Aki láthatta őt és vele énekelhetett, biztos, hogy hosszú ideig nem felejti el ezt a hévízi koncertet."
A heviz.hu beszámolója a koncertről:
"Az énekesnő – ahogyan azt a koncert címében is jelezte – valóban életművéből adott válogatást a közönségnek. Válogatást, méghozzá nem akármilyet! Azok, akik vele együtt, az ő dalain nőttek föl, és azok is, akik szüleik által ismerhették meg számait, minden percét, minden sorát, minden ütemét élvezték az előadáson elhangzott daloknak.
A régi-régi slágerek, mint a Távolból írok, kedvesem, vagy a Valahol egy lány, ugyanúgy sikert arattak, mint az új, vagy újabb számok (Ég és föld között), vagy épp a Karinthy-, József Attila-, Kányádi Sándor versek feldolgozásai.
A koncert megható pillanata volt, amikor egy kisfiú virágcsokrot adott át a művésznőnek a Kertész leszek dalt követően, és szívet melengető volt látni, ahogyan a Koncz Zsuzsa-dalokon felnőtt párok, házastársak egymás kezét szorongatták a Mama, kérlek, vagy a Rohan az idő elhangzása alatt, s felemelő érzés volt, amikor a közönség együtt énekelte a Ha én rózsa volnék című dalt, megilletődötten, csöndesen, a múlt emlékein elmélázva.
Fantasztikus hangulat, felemelő érzések – ez volt Koncz Zsuzsa életmű koncertje Hévízen. S hiába énekelte Koncz Zsuzsa, hogy „rohan az idő”…. felette mintha az a bizonyos idő megállt volna. Csodálatos, tiszta hang, fiatalos, lendületes mozgás, karakteres, máig gyönyörű arc… s olyan, különleges tehetség, mely mostanáig párját ritkítja hazánkban. Aki láthatta őt és vele énekelhetett, biztos, hogy hosszú ideig nem felejti el ezt a hévízi koncertet."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése