Alábbiakban a gondolatösszesítést olvashatják Völgyi Pétertől:
Mai napon szeretném bejelenteni, hogy a 2011/2012-es szezont a Paksi Atomerőmű vezetőedzőjeként fogom megkezdeni. Nagyon nehéz döntést hoztam meg ezzel, hiszen az elmúlt három évben rengeteget kaptam Zalaegerszegtől, a ZTE szurkolóitól és a csapatomtól. Büszke vagyok arra, amit közösen elértünk, úgy érzem, mind a három évben sikerült kihozni a csapatból a maximumot. Munkánk eredményeként három éremmel emeltük a ZTE-t a régi sikerek magasságába. A tavalyi szezon a bajnoki iés kupagyőzelemmel pedig megismételhetetlen élményt jelentett minden szurkolónk számára. Az egész ország sikereinktől volt hangos, Zalaegerszeg városa és a Zalakerámia ZTE KK napról napra az újságok címlapjára került. Rengeteg zalaegerszegi, saját nevelésű játékossal szurkolóink szerint is ÖRÖK ÉRTÉKet teremtettünk! Számos új barátra leltem és óriási elismerést jelentett és számomra szinte bajnoki címmel ért fel az, ahogy az idei utolsó mérkőzésünkön búcsúzott a közönség a csapattól.Az első két szezon a sikerekről, az utolsó viszont az anyagi gondokról szólt. Kulcsjátékosaink elvesztése azonban még jobban összekovácsolta közösségünket és harcoltunk, amíg bírtuk erővel. Az ezt követő időszak sem telt tétlenül, a csapat edzésben maradt, hiszen a Klub az U18-, U20-, Universiade- és a felnőtt válogatottnak is ad játékosokat. Emellett elkészítettem egy olyan hároméves szakmai tervet, amelynek az alapjait már leraktuk, csak tovább kellett volna építeni. Közben jelentős változások történtek a klub vezetői testületében, az önkormányzat pedig a csapat megmentését tűzte ki célul. Sajnos ez a pozitív folyamat a vártnál sokkal lassabban zajlik és a mai napig kevés kézzelfogható eredménye van. A játékosok felé való tartozás az idő előrehaladtával nemhogy csökkent, hanem nőtt.
Engem személy szerint felőröltek az elmúlt fél év történései, munkám nagy részét nem a szakma, hanem minden egyéb más töltötte ki. A csapat létét fenyegető anyagi gondok és a lassan csordogáló események elbizonytalanítottak engem, a stábomat és a csapatot is. Egész a múlt péntekig, a ZTE KK irányításával frissen megbízott Ügydöntő Bizottság gyűléséig azonban bíztam a közös jövőben, és abban, hogy sikerült megteremteni egy újabb 3 éves periódusban felnövő sikercsapat szerény, de biztos anyagi alapjait is. A folytatásra rendkívül korrekt szerződésajánlatot kaptam, ám sajnos az itt elhangzó büdzsétervezet - óriási meglepetésemre - maximum a jelenlegi csapat megtartására lehet elegendő, azaz egy külföldiek nélküli, 6 felnőtt játékost felsorakoztató együttesre, mely maximum csak az esetleges NB I-es tagság megőrzésére lehetne hivatott. Megítélésem szerint ez a cél sem a ZTE hagyományainak, sem szurkolóinkak, sem személyes ambícióimnak, sem jelenlegi és leendő szponzoraink elvárásainak nem felel meg.
Az Atomerőmű SE ajánlatát többet között a ZTE-nél végzett szakmai munkám elismerésének tekintem. Komoly célok, európai kupaporondon való szereplés lehetősége, anyagi stabilitás, nyugodt szakmai munka - ezek az érvek szóltak amellett, hogy 2 évre elkötelezzem magam a paksi együtteshez, ahova Kámán Tamás is velem tart.
Rengeteget köszönhetek Zalaegerszegnek és a ZTE-nek; köszönöm mindenkinek, aki munkájával, biztatásával, támogatásával kitartott mellettem és a csapat mellett. Nehéz szívvel, de tiszta lelkiismerettel sikeres és emlékezetes három évet zárok most le, amelynek remélem, egyszer még lesz folytatása.
www.zalaihirlap.hu
